Helytörténeti séták a dorogi járásban

A Helytörténeti Kerekasztal tagjai Tátra, majd Dorogra látogattak el 2017. május 19-én, a 74. vándorgyűlés alkalmával

HELYTÖRTÉNETI SÉTÁK A DOROGI JÁRÁSBAN

A Helytörténeti Kerekasztal tagjai és pártoló tagjai, Horváth István táti és Kovács Lajos dorogi helytörténészek meghívásának tettek eleget, amikor 2017. május 19-én a 74. vándorgyűlés első állomásaként Tátra látogattak el.
A Hősök-tere lombos fái alatt árnyékot keresve gyülekezett a társaság, akiket a program szervezője, Horváth István fogadott. Megcsodáltuk az ápolt teret, a sok szép utcabútorral körbeölelt csodálatos szökőkutat, melyről megtudtuk, hogy Lábatlan szülöttje, Fülöp Ferenc kőfaragó mester alkotása.
A térrel majdnem szemben, a 10-es út mentén áll a 2016 szeptemberében átadott, fehérre meszelt Tájház.
A 18. században épült háromosztatú parasztház udvarán fogadta társaságunkat alkalmi idegenvezetőnk, Kostyál János lokálpatrióta. Természetesen a kezdeti nehézségekről is halhattunk, de mivel köztudott, hogy Táton a múlt őrzése, a hagyományok ápolása komoly múltra tekint vissza, várható volt, hogy ez alkalommal sem lesz gond a régi eszközök, tárgyak begyűjtésével. Hála az adományozóknak!
Kostyál úr minden helyiségben mesélt egy- egy történetet az érdekesebb tárgyakról, és persze a gyerekekről, akik rácsodálkoztak a számukra ismeretlen „furcsaságokra”. A kedvencem az univerzális etetőszék volt, amely két-három funkciót is betölt, míg végül összenyomva, hintaszékké változik. A másik a templomi kereplő, sokan közülünk is itt láttak először ilyet.
A házzal szemben, a szépen berendezett nyári konyhában egy hatalmas újonnan épített, mindent tudó kemence láttán ámultunk.
Ahogy Kostyál János mondta, szeretnék, ha élettel telne meg a ház, és bemutathatnák azokat a hagyományos munkákat, melyek régen a falusi portákra voltak jellemzőek.
Mindenkinek jó szívvel ajánljuk, hogy látogasson el a táti Tájházba.

Élményekkel gazdagodva indultunk Dorogra.

A városközpont két felújított épületébe invitált bennünket Kovács Lajos, Dorog Város Barátainak Egyesületi elnöke, Szabó-Berghauer Zoltán könyvtárigazgató és Solymár Judit kutató, gyűjtő. A hajdani bányakaszinó épülete európai támogatással és önerőből szépült meg, visszakapva régi fényét. Egykori építésze, Gáthy Zoltán lett a névadó, aki nemcsak építész tudásával, de könyvtárosként is szolgálta bányatiszti közönségét. A Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum több funkciós intézmény lett, erről emeleti kiállító-helyiségének turisztikai anyaga azonnal meggyőzött bennünket.
Évente egy-egy fontos témakör dokumentumai foglalják el a két egymásba nyíló kiállító tér falait és belső tereit. Volt itt már a 100 éves sportklubra, a 125 éves zenei életre és a több száz éves iskolatörténetre emlékező tárlat. Dorog Város Barátainak Egyesülete számos kötettel gazdagította már a várostörténet nagy fejezeteit, a Dorogi Füzetek (valójában könyvek) fél-százat meghaladó kötetei remélhetőleg az Értéktár kuriózumai közé is rövidesen felkerülnek. A civil egyesület és a könyvtár között élő és mozgalmas a kapcsolat, gyakoriak a közös rendezvények, mint a 2017. év költészetnapi ünnepe, vagy a diákkutatók immár évente ismétlődő bemutatóinak sikeres estjei is demonstrálják. Látogatásunk előtt néhány nappal új, minitárlatok nyíltak az épület előcsarnokában, ahol a dorogi helytörténet kevésbé ismert kuriózumaival lepik meg a látogatókat a civil városbarátok. Az ÜVEGTÉKA egyik állomásán Sterk Teréz mutatja be nagymamája faragott ládikáját, melyet száz éve az esztergomtábori fogolytábor szerb hadifoglya készített az akkori kislánynak, megköszönve a család segítő élelem- és ruhacsomagjait. Két üvegoszlop polcain a Dorogon bányát nyitó Drasche család története olvasható, számos kiállított tárgy szemlélteti a szén energiájával készült egyre mívesebb gyártmányokat az épülettéglától a sárga keramitköveken át a porcelán- és eozintárgyakig, az ízléses porcelán étkészletekig. Terveik szerint havonta új minitárlatokkal kívánják meglepni a könyvtárba és múzeumba látogató közönséget.
Diaképes prezentációk segítségével mutatta be egy egyesület elnöke a kaszinó és a közeli barokk templom történetét, a felújítások során megszépült értékek különleges részleteit. Betekintést nyerhettünk a szecessziós jegyeit megőrző könyvtár szakszerű helyreállítási munkálataiba, majd a templom színes üvegablakainak restaurálási és újabb ablakot létrehozó értékmentéseibe és -teremtő folyamataiba. Simon Kata táti iparművész műhelyében valósult meg Haranghy Jenő 1930-as években tervezett ólomüveg-ablakainak újjászületése és Veszely Ferenc Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót megörökítő új alkotása.
Az ismertető előadás után összevethettük az egykori épületek és mai alakjuk képét. A könyvtár a város kulturális közalapítványának egyre gazdagabb képzőművészeti anyagával színesíti a termek falait. A teljes templomi felújítás több éven át tartott a város és az egyház által megosztott anyagi teherelosztás vállalásával, helyreállítva a megkopott, vizesedő belső tereket, díszítéseket.
A Hősök terét körülölelő szellemi központ megerősödve szolgálja a könyv- és dokumentumkultúra, valamint a hitélet aktuális és helytörténeti folyamatainak napi eseményeit Dorogon. A legújabb közös terv szerint szeptemberben a Kulturális Örökség Napjai keretében a nagyközönség számára is elérhetővé teszik az egyesület helytörténészei, a könyvtár és az egyház képviselői az előadás meghallgatását és a rekonstrukció részleteinek megtekintését.

Nádasiné Balatoni Anna – Kovács Lajos

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A sütik ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Ha nem kívánja elfogadni, kérem, zárja be az oldalt!

Bezárás